2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik – ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
A közeljövőben 1,5 ezer milliárd forintnyi uniós pályázatot ír ki a kormány. A kabinet ebben a ciklusban a kisvárosok fejlesztésére akar koncentrálni.
Három hónapos értékelés után döntöttek úgy Brüsszelben, hogy elégedettek a magyar kormány reformjaival az oktatás és képzés, valamint a nemek közötti egyenlőség területén. Ezek a tematikus feltételek eddig 2 milliárd eurót blokkoltak a kohéziós alapokból.
Az elmúlt héten már megelőlegezte Ursula von der Leyen Varsóban, most pedig meg is hozta az Európai Bizottság azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Lengyelország hozzáférhet valamennyi uniós forrásához, mintegy 137 milliárd euróhoz. Az első kifizetés 6,3 milliárd euró lesz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Varsóban, Donald Tusk lengyel és az EU soros elnökségét ellátó belga kormány nevében Alexander de Croo belga kormányfő jelenlétében közölte, hogy a brüsszeli testület kezdeményezi valamennyi forrás felszabadítását Lengyelország számára.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány.
A büdzsé többlettel zárt januárban, ám csak az uniós utalásoknak köszönhetően, ráadásul a többletnek jóval nagyobbnak kellene lennie, ha minden rendben volna.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – tudta meg az EUrologus Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőtől.
Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
A múlt év utolsó és az új év első napjaiban összesen több mint 1,2 milliárd eurós uniós forrás érkezett Magyarországra. Ez mintegy 470 milliárd forintot jelent, amely még mindig csak a töredéke a Magyarországot megillető uniós büdzsének. Ezekre az átutalásokra lehetett számítani, mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mostantól zavartalanul jönnek a pénzek. Sőt.
Az uniós Ginop-forrásokból lesz egy támogatott hitelprogram vállalkozásoknak, illetve a Ginop-pénzek „meghatározó része” a foglalkoztatottság növelésére megy majd.
300 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás érkezett, de további eurómilliók is a tárban vannak már.
Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta. Az áfabevételekben viszont nyílt egy több mint ezer milliárd forintos lyuk.
